2014. szeptember 28., vasárnap

7. Kokkola ---> Inari

Újra itt!

Kicsit sokáig nem jelentkeztem, de pörgősen telnek a napok, megpróbálom összefoglalni, hogy mi is történt.
Folytatódott a tréning, egyre több emberrel kötöttünk barátságot, tényleg fantasztikus ez a csapat.

Hétfőn kirándulni mentünk kicsit.





Első állomásunk a Nanoq volt, ahol a sarkvidéki életet ismerhettük meg.








Ezután Kokkola óvárosát tekintettük meg:





Itt egy hagyományos finn házban kaptunk vacsorát, ami tényleg nagyszerű volt

Vacsi után volt egy kis időnk, páran elmentünk a városba. Fura volt, mert kb Gyula méretű város és csak a belvárosban 3 plázát találtunk, és alig voltak emberek.





Amikor visszaértünk Villa Elbába, ott a szokásos evening snack-kel vártak minket. Itt kell megjegyezzem, hogy hihetetlen, hogy mennyit esznek itt. Na meg a rengeteg kávé...
A főépület 22.30-kor bezár, ezután a Rantamakasiini épületben tudtuk folytatni az estét.


Hétfőn és kedden volt még finn nyelvóra, szauna workshop, finn moziest, pólókészítés, rengeteg programunk volt.
Kedden, az utolsó közös esténken egy különleges vacsorával készültek nekünk, itt kóstoltam meg először a rénszarvast:


Az esti bulira több nemzet készült egy kis kóstolóval, én is csináltam egy kis magyar sarkot, házikolbászos szendvicsekkel

Az esti bulin, amikor elköszöntem, kaptam egy naaaaagy csoportos ölelést, nagyon jól esett ám :)
Másnap egy több mint 12 órás út állt előttem, ezért már hajnal 4.20-kor (ami otthon még csak 3.20!!!) ott volt értem a taxi, elvitt a vonathoz. Csak 1 órát kellett egyedül utazzak, mert Ylivieskában csatlakozott hozzám Ruben, aki egy spanyol EVS önkéntes, és 1 hétig velem van itt Inariban, nagy vágya volt, hogy eljöjjön ide. Kb. délben értünk Rovaniemibe, ahonnan már csak 5 óra buszozás volt hátra. Rovaniemi mellett van a sarkkör, amit elhagyva kicsit megváltozott az idő:

Sajnos ahogy jöttünk észak felé, egyre kevesebb hó volt, és egyre melegebb is. Itt még most is 7 fok körüli idő van, pedig reménykedtem, hogy hó lesz mindenhol :(

Útközben kaptunk egy smst a helyi fogadószervezettől, hogy nem lesz ott senki amikor érkezünk, de a kulcsunk a főbejárat mellett, egy piros dobozban van. Na itt kicsit paráztunk, nem tudtuk, hogy mi lesz. Inariba érkezve, taxit kellett hívjunk, csak azzal lehet eljutni a Vasatokka Youth Centerbe.


Megérkeztünk, megtaláltuk a kulcsot, beléptünk a szállásra, összenéztük és láttuk, hogy valami nincs rendben, itt már lakik valaki. Nem is tévedtünk nagyot, a lakás kétszobás és az egyik szobában lakott az egyik helyi alkalmazott, a kutyáival (!!!). Jó volt, hogy végre nem vagyunk egyedül!


A lakás nagyon szuper, jól felszerelt, nincs okom semmi panaszra.

Csütörtökön és pénteken kicsit felfedeztük a helyet, kicsit segítettünk a helyi személyzetnek: Fát gyüjtöttünk, elraktuk télire a kenukat, ilyenek. Szombaton biciklivel elmentünk Inariba a Siida nevű múzeumba, ami a Számi népcsoportot mutatja be.









Ezután még Inari környékén bicikliztünk kicsit.






Visszafelé jövet Ruben kerékpárja egyszerűen kettétört, ezért az utolsó 7 km-t gyalogosan kellett megtenni...

Ma egy kicsit pihenősebb napunk volt, kellett egy kis relax a tegnapi megpróbáltatások után. Ebédre makkarát csináltunk egy szabadtéri tűzrakóhelyen. Mindenki elmondta itt, hogy a makkara mennyire jó dolog és igazi finn és mindenki ezt süti, de elárulom nektek, hogy a makkara nem más, mint virsli :D





Időközben megérkezett a két lakótársam is, akik kb. másfél hónapot fognak itt tölteni gyakorlatként. Egyelőre még nem sokat beszéltünk, de remélem ez majd változik :)

Minden jót nektek, hamarosan jelentkezek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése