7. Kokkola ---> Inari

Újra itt!

Kicsit sokáig nem jelentkeztem, de pörgősen telnek a napok, megpróbálom összefoglalni, hogy mi is történt.
Folytatódott a tréning, egyre több emberrel kötöttünk barátságot, tényleg fantasztikus ez a csapat.

Hétfőn kirándulni mentünk kicsit.

Első állomásunk a Nanoq volt, ahol a sarkvidéki életet ismerhettük meg.

Ezután Kokkola óvárosát tekintettük meg:

Itt egy hagyományos finn házban kaptunk vacsorát, ami tényleg nagyszerű volt

Vacsi után volt egy kis időnk, páran elmentünk a városba. Fura volt, mert kb Gyula méretű város és csak a belvárosban 3 plázát találtunk, és alig voltak emberek.

Amikor visszaértünk Villa Elbába, ott a szokásos evening snack-kel vártak minket. Itt kell megjegyezzem, hogy hihetetlen, hogy mennyit esznek itt. Na meg a rengeteg kávé...
A főépület 22.30-kor bezár, ezután a Rantamakasiini épületben tudtuk folytatni az estét.

Hétfőn és kedden volt még finn nyelvóra, szauna workshop, finn moziest, pólókészítés, rengeteg programunk volt.
Kedden, az utolsó közös esténken egy különleges vacsorával készültek nekünk, itt kóstoltam meg először a rénszarvast:

Az esti bulira több nemzet készült egy kis kóstolóval, én is csináltam egy kis magyar sarkot, házikolbászos szendvicsekkel

Az esti bulin, amikor elköszöntem, kaptam egy naaaaagy csoportos ölelést, nagyon jól esett ám :)
Másnap egy több mint 12 órás út állt előttem, ezért már hajnal 4.20-kor (ami otthon még csak 3.20!!!) ott volt értem a taxi, elvitt a vonathoz. Csak 1 órát kellett egyedül utazzak, mert Ylivieskában csatlakozott hozzám Ruben, aki egy spanyol EVS önkéntes, és 1 hétig velem van itt Inariban, nagy vágya volt, hogy eljöjjön ide. Kb. délben értünk Rovaniemibe, ahonnan már csak 5 óra buszozás volt hátra. Rovaniemi mellett van a sarkkör, amit elhagyva kicsit megváltozott az idő:

Sajnos ahogy jöttünk észak felé, egyre kevesebb hó volt, és egyre melegebb is. Itt még most is 7 fok körüli idő van, pedig reménykedtem, hogy hó lesz mindenhol :(

Útközben kaptunk egy smst a helyi fogadószervezettől, hogy nem lesz ott senki amikor érkezünk, de a kulcsunk a főbejárat mellett, egy piros dobozban van. Na itt kicsit paráztunk, nem tudtuk, hogy mi lesz. Inariba érkezve, taxit kellett hívjunk, csak azzal lehet eljutni a Vasatokka Youth Centerbe.

Megérkeztünk, megtaláltuk a kulcsot, beléptünk a szállásra, összenéztük és láttuk, hogy valami nincs rendben, itt már lakik valaki. Nem is tévedtünk nagyot, a lakás kétszobás és az egyik szobában lakott az egyik helyi alkalmazott, a kutyáival (!!!). Jó volt, hogy végre nem vagyunk egyedül!

A lakás nagyon szuper, jól felszerelt, nincs okom semmi panaszra.

Csütörtökön és pénteken kicsit felfedeztük a helyet, kicsit segítettünk a helyi személyzetnek: Fát gyüjtöttünk, elraktuk télire a kenukat, ilyenek. Szombaton biciklivel elmentünk Inariba a Siida nevű múzeumba, ami a Számi népcsoportot mutatja be.

Ezután még Inari környékén bicikliztünk kicsit.

Visszafelé jövet Ruben kerékpárja egyszerűen kettétört, ezért az utolsó 7 km-t gyalogosan kellett megtenni...

Ma egy kicsit pihenősebb napunk volt, kellett egy kis relax a tegnapi megpróbáltatások után. Ebédre makkarát csináltunk egy szabadtéri tűzrakóhelyen. Mindenki elmondta itt, hogy a makkara mennyire jó dolog és igazi finn és mindenki ezt süti, de elárulom nektek, hogy a makkara nem más, mint virsli :D

Időközben megérkezett a két lakótársam is, akik kb. másfél hónapot fognak itt tölteni gyakorlatként. Egyelőre még nem sokat beszéltünk, de remélem ez majd változik :)

Minden jót nektek, hamarosan jelentkezek! :)

6. Kokkola - Villa Elba

Újra jelentkezem :)

Először is, teljesen meg vagyok lepődve azon, hogy mennyien olvassátok a blogomat, volt olyan nap, amikor több mint 300 látogató volt :O you are sooooo amazing <3

Csütörtökön megérkeztem Kokkolába, ahol a vasútállomáson a karbantartó bácsi várt és elhozott az itteni youth centerbe, amelnyek a neve Villa Elba. Gyönyörű ez a környezet, van itt valami Finnországban, amit már azóta érzek, hogy leszálltam a repülőről, valahogy mindenből a nyugalom sugárzik. Persze a környezet is gyönyörű, itt vagyunk a Balti tenger partján, egy nagy erdő mellett, tényleg gyönyörű minden.

Csütörtökön a résztvevők közül még csak négyen voltunk itt: egy görög lány, egy cseh és egy osztrák srác. A fiúk szállása az Öreg Villa, ami egy 120 éves épület, egy család nyaralója volt. Nagyon szuper, egyedül a tusoló hiányzik belőle, de azt a szomszédos szauna épületében meg tudjuk oldani :)

Pénteken megérkeztek a többiek is és elkezdődött a tréning. Közel 60 résztvevő van, ami elég sok, de a helyi szervezők nagyon jól menedzselik a helyzetet, nagyon szuper programok vannak. Napközben kisebb csoportokban dolgozunk, tanulunk, délután különböző versenyek vannak. Eddig két verseny volt, és mind a két nap a nyertes csapatban voltam. Pénteken nyertem egy jégkrém-kupont, ma pedig egy frizbit. :)

Rengeteg program van még előttünk, csak szerdán vagy csütörtökön indulok tovább Inariba.
Na igen, Inari :) Én leszek az önkéntesek közül legészakabbra, sokan jelezték, hogy majd meg szeretnének látogatni, úgy érzem, hogy nem nagyon fogok itt unatkozni :) Arról pedig, hogy milyen jó is itt a csapat, csak annyit, hogy már szerveződött egy facebook csoport és már szervezik, hogy akik karácsonykor nem mennek haza, valahol összejöjjenek és együtt ünnepeljenek :')

 

Mára ennyit, hamarosan újra jelentkezek :)

Köszi, hogy olvastok ;)

ui.: Itt a házaknak nevei vannak, és találtam egy házat, aminek ugyanaz a neve, mint egy számomra nagyon kedves embernek, aki remélem, hogy nagy szeretettel vár otthon :) üzenem neki: a kulcs már nálam van ;)

5. Tampere

Most meg nagy a lelkesedesem, nem hiszem, hogy sokszor lesz par oran belul 3 bejegyzes, de most meg tart a sokkhatas. Annyira szep itt minden, teljesen el vagyok ajulva.
Nezzuk, merre is jartam ma:

  

Itt, par perc setara van egy aranyos kis tavacska, ahol nyaron furodni is szoktak.

A seta utan autoba ultunk es Tampere fele vettuk az iranyt.

A fenti kepek a Tampere Talo nevu epuletben keszultek, amely a wikipedia szerint az eszaki orszagok legnagyobb koncert es konferencia kozpontja. A nagyteremben kozel 1800 ulohely van. Teljesen lenyugozott az epulet es elhataroztam, hogy addig nem megyek haza Finnorszagbol, amig itt nem hallgatok meg egy hangversenyt.

Es meg nehany kep a varosbol:

Tampere Varoshaza

Tampere Szinhaz

Ez a kep az aruhazbol kilepve fogadott. Igen, jol latjatok, a szerencsejatek automatahoz tartozik bankkartya terminal is. A pozitiv viszont az, hogy ezeknek a gepeknek a profitja raszorulokat tamogat.

Holnap utazok Kokkolaba, ott leszek par napot, probalok majd onnan is jelentkezni! :)

4. Ezt a kepet azert nem hagyhatom ki

3. Megerkeztem Finnorszagba!

Sziasztok!

Vegre itt vagyok, hajnalban megerkeztem, bar itt az orszagon belul meg sokat fogok utazni. Jelenleg egy kedves ismerosomnel vagyok valahol Tampere mellett, holnap pedig tovabb utazok Kokkolaba.

A repulout viccesen es kis kesessel indult, mivel a szemelyzetnek nem sikerult megszamolnia, hogy hanyan vagyunk a gepen. Negyen szamoltak at, de mindenkinek mas eredmeny jott ki, ezert volt egy kis kesedelem. Most eloszor utaztam a Norwegian legitarsasaggal, de nagyszeru volt. Mar az utazas elott nagyon jol esett, hogy nem foglalkoztak azzal, hogy kicsit tulsulyos volt a csomagom. Utazas kozben lenyiltak kepernyok es kulonbozo filmeket vetitettek, volt Kengyelfuto Gyalogkakukk, rovid vigjatekok, filmmuveszeti iskolak vizsgafilmjei, de a kedvencem megis az volt, ami a Kesz Atveres Show-hoz hasonlo, de itt az utcan gyerekek viccelnek meg felnotteket. Konnyesre nevettem magam :)))
Mar a gepen volt egy kellemes csalodasom a finnekben. A cabin crew finn volt, es valamiert en arra szamitottam, hogy nagyon komolyak lesznek, ehelyett vegignevettek az egesz utat, felszabadultak voltak, kozvetlenek, nagyon szimpatikus csapat.

Miutan Helsinkiben leszallt a gep, busszal utaztam tovabb. Ahogy kijottem a repterrol, rogton ott volt a buszpalyaudvar, hamar megtalaltam a megallot is, a busz menetrendjehez pedig orat lehetne igazitani. A buszon sajnos nem nagyon beszeltek angolul, de egy papirra felirva megmutattam, hogy hova szeretnek menni es nagyon segitokeszek voltak, kezzel-labbal mutogattak :)
Hajnal fel 4-kor megerkezett a buszom, Szilvi mar ott vart, autoval elhozott hozzajjok, itt mar vart a pihe-puha agyiko. Sikerult egy jo nagyot aludjak, majdnem delben keltem fel.
Most, mikozben ezt a bejegyzest irom, be van kapcsolva a tv, amiben valami teleshop megy, valamilyen keramia talat szeretnenek az emberekre rabeszelni. Neha hangosan felnevetek, annyira vicces ez a nyelv, remelem sokat tudok belole tanulni amig itt vagyok!

Mara ennyi, holnap utazok tovabb, ma delutan pedig meg talan szetnezek a kornyeken. Remelem hamarosan tudok ujra jelentkezni.

Az ekezetek hianya miatt bocsi, de nehezen igazodok el a finn billentyuzeten...

2. Már egy hétnél is kevesebb....

... és indulok. Tele van a fejem mindenféle gondolatokkal, izgalmakkal, félelmekkel. Azt érzem, hogy az eddigi életem talán legszebb 5 hónapja elé nézek. Rengeteg tapasztalatot fogok szerezni, rengeteg dolgot fogok megtanulni.

Az előző bejegyzésben említettem, hogy majd leírom, hogy mi is ez az EVS.

"2 héttől 12 hónapig terjedő külföldi önkéntes munkalehetőség a non-profit szférában, elsősorban az Európai Uniós országok valamelyikében, melyet az Európai Unió támogat. A programban való részvételért pályázni kell a nemzeti irodánál (ezt általában a fogadó szervezet vagy egy harmadik fél, a koordináló szervezet teszi meg), mely az önkéntes szolgálattal kapcsolatos ügyeket kezeli. A program célja elősegíteni a fiatalok informális tanulását, és segíteni a helyi közösségeket. Szintén cél, hogy gyümölcsöző kapcsolat épüljön ki a különböző országok között." 

-áll a Messzelátó Egyesület honlapján, és valami ilyesmire számítok én is. Segíteni, tanulni, tapasztalni, ismerkedni.

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy titeket így tudjalak tájékoztatni arról, hogy mi történik velem ott, a messzi távolban. Örülök, ha ez egy kicsit interaktív is lesz, várom a sok-sok kommentet, amikre megpróbálok majd válaszolni is. Ezen kívül szeretnék majd minél több fényképet is megosztani, hogy lássátok, mit élek át!

Hamarosan jelentkezem, addig is szokni a finn nyelvet, hallgassátok :)

1. Mi ez és miért?

Sziasztok!
Szeretettel köszöntök mindenkit az új blogomon, amelyet azért hoztam létre, mert hamarosan 5 hónapra Finnországba költözök, ahol egy ifjúsági központban fogok dolgozni önkéntesként. Megpróbálok majd viszonylag gyakran írni ide, megosztani az élményeimet.

Vasatokka, itt fogok dolgozni

Amint láthatjátok, egy gyönyörű helyen leszek, bár ebben a formában viszonylag keveset fogok látni a helyből, mivel a téli időszakot fogom ott tölteni. Izgulok nagyon, de tudom, hogy minden rendben lesz és életem egy meghatározó szakaszát magam mögött hagyva fogok majd hazatérni.

Miért?

Sokan kérdezték már tőlem, hogy miért megyek és miért pont ide. Nem egyszerű, de megpróbálom megfogalmazni. 

Talán májusban jött el az az idő, amikor azt éreztem, hogy itt az ideje, hogy egy időre váltsak és ne a megszokott mindennapokat kövessem. Pár évvel ezelőtt már egyszer megpróbáltam magamnak EVS projektet (majd valamikor azt is leírom, hogy mi ez az EVS) találni, akkor nem jártam sikerrel. Idén májusban elhatároztam, hogy újra keresgélek és pár héten belül fogok egy projektet találni magamnak, sikerült! Mindenképpen valahova északra szerettem volna menni, az annyira más, teljesen új dolgot szerettem volna kitalálni. Mirva, a fogadó szervezetem kapcsolattartója nagyon segítőkész, minden kérdésemre készséggel válaszol, pedig tudom, hogy sokat kérdezek... :) Nóri, a Messzelátó Egyesület EVS koordinátora is rengeteget segített, ők a küldő szervezetem. Hálás köszönetem nekik!

Elsőre talán elég is ennyi, remélem, hamarosan jelentkezem! Ha esetleg bármi kérdésetek van, akkor azt bátran tegyétek meg kommentekben!

A repülőjegyem már megvan, hamarosan indulás! :)